Véda II.

Az előbbi magyarázat kicsit talán könnyebben megközelíthető formában:

- Nem láthatod azt, aki a látást látja, nem hallhatod azt, aki a hallást hallja, nem értheted meg azt, aki a megértést megérti, nem ismerheted meg azt, aki a megismerést megismeri.

Vagyis mindig az Én lesz, aki az első. Mindig az Én jelenik meg először. Nem lehet hozzá visszalépni anélkül, hogy megjelenne a cselekvőség állapota, a kettősség.

Véda I.

Találtam a Védákban egy egész korrekt magyarázatot arról, hogy miért nem ismerhető meg racionális elmével a végső igazság:

- Nem lát és nem látható, nem hall és nem hallható, nem ért és nem érhető, nem ismer és meg nem ismerhető. Nincs rajta kívül senki, aki lát, aki hall, rajta kívül senki, aki ért, aki ismer. Ez a te lelked, a belső kormányos, a halhatatlan.

Téves azonosulás

M: Az ember – elfelejtve valódi természetét, hogy a tökéletes tudatosság-éter – tudatlansága által tévedésbe kerül és a testtel, stb. azonosítja magát, és önmagát a hatalmas tömeg jelentéktelen tagjának tekinti. Ha azt mondják neki, hogy ő az egész univerzum teremtője, akkor kigúnyolja az ötletet és visszautasítja az útmutatást.